Elkészült a legjobb angus burger

Az előző igen nagy sikert arató receptem után itt is jön a következő, melyben a klasszikus sajtburgert reformálom meg egy kicsit, és teszem méltóvá a 2020-as évhez.

Hozzávalók 2 főre:

  • 300 g darált Angus marhahús vagy 2 db Angus marhahúspogácsa
  • 2 db zsömle 4 szelet pancetta
  • 30 g bébispenót
  • 2 szelet mimolette sajt
  • 1 db ökörszív paradicsom

A szardellás majonézhez:

  • 60 g majonéz
  • 5 g szardella

A burger koncepciója talán a sajtburger szteroidokon lehetne,ugyanis minden összetevő helyére választottam egy olyat, amire első körben talán nem is gondolnánk.

Egy hamburger lelke minden esetben a hús, ez most nem más, mint a Hortobágy Angus terméke, akiknek a tevékenységét már egy ideje nyomon követem. Róluk azt kell tudni, hogy (ki gondolta volna) a Hortobágyon tartják az állataikat, és a lehető legjobb körülményeket biztosítva nevelik őket: közel kétévesen vágják (tehát később, mint sok más helyen szokás), akkor is stresszmentesen, valamint a táplálékuk is teljesen természetes és GMO mentes (ami ugye azért fontos, mert amit ők megesznek, azt fogjuk mi is, ha áttételes módon is elfogyasztani).

Egy szó, mint száz, ezek pedig azért fontosak, mert egy minőségi Angus marhának ezáltal sokkal márványozottabb a húsa, mint a sima (általában nem a húsáért tartott) marháé, ami nem utolsósorban megjelenik mind az állagban, mind az ízben.

A húsokat természetesen csak sóval és borssal ízesítettem, valamint a második oldalára egy új felfedezésemet, az őrjítő színű mimolette sajtot olvasztottam. Ez egy francia félkemény sajt, enyhén sós és diós ízvilággal rendelkezik, valamint fantasztikusan jól rá is olvadt a husira. Ez kész.

A szósz egy valódi umami-bomba, mivel nem akartam a klasszik koktélszósz jelleg felé menni, így egy kevés szardellát vágtam igen apróra és kevertem bele egy kevés majonézbe. Haladóbbak tehetnek bele még egy kis fokhagymát is, de úgy voltam vele, hogy vámpírok nem várhatók, úgyhogy most kihagyom. Utána egy kis olasz bacont, azaz pancettát, azaz hasaalja szalonnát pirítottam – mióta pizzázunk is, ez az aktuális kedvencem, néha még a fürdővizembe is szoktam belőle tenni egy keveset.

Legvégül pedig a félbevágott, jelen esetben rusztikus császárzsömlét megpirítottam mindenen, ami eddig a serpenyőben volt, hogy az ízek közül semmi se vesszen kárba: volt itt marhazsír, sertészsír, tisztára mint egy brémai muzsikusok food edition.

A pirult zsömlék alját és tetejét megkentem a szardellajonézzel, erre ment egy kevés bébispenót (ezzel egyedül nem voltam 100%-ig elégedett, csak nem találtam ennél formabontóbbat, a madársali uncsi, a rukkola elcsépelt, a frizé béna – ha tudtok valami jó, különleges salit, akkor írjátok meg kommentbe!). Rápattintottam az olvadt sajttal megkoronázott húsokat, erre ment egy szelet ökörszív paradicsom, rá a grillezett-ropogós pancetta, végül pedig a kupak.

A húst direkt sütöttem kicsit alul (hiszen magamnak készült), de egészen egyszerűen zseniális lett: markáns, kerek, telt ízvilág, omlós állag – szívből ajánlom mindenkinek, mert a tökéletes arányok mellett viszi bizony a burgerben a prímet.

Ha tetszett, készítsétek el a burgert, és postoljátok a Burgerimádók Társasága csoportba, ahol rengeteg hasonszőrű kollégával tudtok találkozni! A jelszó pedig: Angusra fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre

Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit

JJ:LOGO

Ez a weboldal sütiket használ! A sütik weboldal működéséhez és az olvasó szokásokhoz kapcsolódó anonim adatokat biztosításához szükségesek a tájékoztatónak megfelelően. A weboldalon való böngészés folytatásával hozzájárulsz a sütik használatához.